A minőségi idő és az énidő nem luxus! - Tippek a megvalósításhoz

"A mai világban sok minden megvásárolható pénzért, de a minőségi az idő nem." Saját magunknak, a társunknak és a gyerekeinknek is jár!

A minőségi idő és az énidő

Minőségi idő, mikor a társunkkal, családunkkal, barátainkkal úgy vagyunk együtt, hogy kizárólagos, osztatlan figyelemmel vagyunk a másik iránt. Az énidő, mikor kizárunk minden mást és csak magunkra, a saját belső hangjainkra, igényeinkre figyelünk.
Az énidő több szinten jelenik meg az életünkben:

  • Családi énidő

  • Pár énidő

  • Egyéni énidő

 

Miért nem tudja valaki beiktatni?

  • nem tudja hogy ez jó, hogy segíthet a napi rutinban

  • információhiány

  • nem sikerül kigazdálkodni a napjaiból

  • nem meri megtenni  vagy megengedni magának

  • nem tud vagy nem mer segítséget kérni

Példák

#1 Kati 2 kisgyermek édesanyja állandó időzavarral küszködik, nem tudja úgy szervezni a napját, hogy mindenre jusson ideje. Úgy érzi nem tudja megkülönböztetni a sürgős és a fontos munkákat. Mindig mindennel kapcsolatban azt érzi, hogy sürgős és fontos is.

#2 ldi gyermekei már nagyobbak, megtehetné hogy legyen énideje de nem meri megengedni magának, úgy érzi minden percét hasznosan, másokért élve kell eltöltenie.

#3 Klári kisgyerekes anya állandó fáradtsággal küzd, napi 24 órás szolgálat az élete. Nem is tudja, hogy ha néha megengedne magának egy kis lazítást, könnyebben tudná végezni a dolgait.

#4 Mari mindig mindent tökéletesen akár csinálni, egyedül. Nem tud és nem mer segítséget kérni. Hol tanulta ezt? Milyen séma szerint rendezi be az életet?

 

Van-e megoldás?

Jó hír, hogy az időgazdálkodás fejleszthető. A megfelelési kényszer lazítható. A szokásos narrativáink átírhatók. Tudatosan rá lehet ezekre nézni  egy önismereti beszélgetés sorozaton vagy egy önismereti csoportban.

Együtt töltött minőségi idő. Kinek jár?

Elsőként saját magunknak. Ahhoz hogy jól tudjunk a hétköznapokban működni, valahol töltődni kell. Ha nem adjuk meg magunknak ezt, akkor egy idő után frusztráltak, ingerültek leszünk. Nem lesz türelmünk a családhoz sem. Éppen ezért nagyon fontos, hogy ne érezzük luxusnak a magunkra fordított időt.

Mindenkinek egyformán jár. Emiatt sose legyen bűntudatunk. Van akinek egy csendben elfogyasztott kávé minden reggel, míg a család még alszik. Van, akinek fektetés után egy sorozat megnézése. Vagy a fodrásznál töltött egy óra, amikor senki másra nem kell figyelnünk, csak élvezni, hogy velünk foglalkoznak. Fontos, hogy őszinték legyünk magunkhoz és meg tudjuk fogalmazni, hogy mi tölt fel minket. Ha ez megvan, akkor tudatosan be kell iktatni a mindennapjainkba. Higgyétek el, megéri.

Saját magunk után jön a társunk, akire ugyanúgy fontos, hogy minőségi időt szánjunk. Az esti "milyen volt a napod" nem elég. Kérjünk segítséget nagyszülőktől, rokonoktól, barátoktól, hogy egy héten egyszer legalább vigyázzanak a gyerekekre és el tudjatok menni kettesben valahova. Minden ér, ahol mindketten eltudtok lazulni és kikapcsolva, csak egymásra figyelni. Legyen ez egy séta, közös sport, vacsora vagy mozi.

Végül de nem utolsó sorban a gyerekeinknek is jár a minőségi idő. És itt is a minőségin van a hangsúly. Ha leülünk a gyerekekkel játszani, akkor tegyük félre a telefont, laptopot és tényleg csak rájuk figyeljünk. Érezzék, hogy ez róluk szól. Nem könnyű az embernek kikapcsolni az agyát és átállni gyerek üzemmódra.

Amikor önfeledten hasalunk a szőnyegen és tologatjuk a kis vonatot vagy boltosat játszunk és Dupló várat építünk. Pedig a gyerekeknek ezek jelentik  a legtöbbet.

Otthon talán néha nehezebb ezt megtenni. Mert az ember agya folyton azon kattog, hogy milyen házimunka vár rá, a lelki (és fizikai) szemei előtt lebeg a koszos ruháktól túlcsorduló szennyes kosár vagy a mosdatlan edények a konyhában. Ha nem sikerül ezektől függetleníteni magunkat, akkor szervezzünk több kimozdulós programot. Menjünk kirándulni, állatkertbe vagy játszótérre/játszóházba.

A mai világban sok minden megvásárolható pénzért, de a minőségi az idő nem.
SM

Határok nélkül 2017 11.28.

http://budapest.imami.hu/nem-vagy-egyedul/hatarok-nelkul

Határok nélkül?
Határaink kialakítása, őrzése, védelme. Mit is jelentenek ezek a szavak egy ember életében? Manapság divatos kérdés az is, hogy mi szükség van a határokra?
Határok nélkül
Biztosan mindannyian ismerünk olyan embereket, akik magas, áthatolhatatlan falakat húztak maguk köré. Megakadályozva ezzel azt, hogy kapcsolódni tudjanak másokhoz, vagy mi kapcsolódni tudjunk hozzájuk.
És  olyan embereket is, akiknek nincs határuk. Mindig mindenre önfeláldozóan igent mondanak. Ők azok, akiknek fontosabb a kapcsolat másokkal, mint saját magukkal. Akik (talán jóság reményében) inkább figyelnek mások szükségleteire, mint a sajátjukra.

Például
#1 Kati, a fiatal anyuka mindennap átmegy Anyósához/Édesanyjához beszélgetni, mert szegény olyan magányos. Az elmúlt évben csak párszor volt  ideje kedvenc elfoglaltságára, az úszásra.
#2 Ilona szintén fiatal anyuka, az utóbbi hónapokban semmilyen közös programot sem szervez a barátnőivel, mert minden szabadidejében a munkahelyéről hazavitt munkáit végzi. 
#3 Judit és férje András hónapok óta nem tudott közös programon részt venni, mert mindkettőjük idejét lefoglalják a két kisgyerekük körüli teendők.
Mi a közös az előbbi esetekben?
Az, hogy a történetek szereplői nem ismerték fel saját és kapcsolataik határait és azok jelentőségét.


Az egészséges határok
Onnan ismerhetők fel, hogy:
Megkülönböztetnek másoktól, segítenek tudatosítani kik is vagyunk valójában. Segítenek beengedni a jót és távol tartani a a rosszat.
Kijelölik a „teret”, ahol biztonságban érezhetjük magunkat. Azt a területet, amelyért felelősséget kell vállalnunk.
Megvédenek a külső betolakodóktól.
Az természetes, hogy szeretnénk jó anyák, barátnők, feleségek, munkatársak, menyek lenni. No de milyen áron? Azért, hogy mások jó véleménnyel legyenek rólunk hajlamosak vagyunk több felelősséget vállalni másokért. Feladva ezzel akár a saját határainkat is.

Ahhoz, hogy egészséges határokat tudjunk építeni és fenntartani, szükségünk van három képességre:
Úgy tudjunk érzelmileg kötődni másokhoz, hogy közben önállóságunkat és szabadságunkat nem adjuk fel.
Tudjunk nemet mondani, anélkül, hogy félnénk a szeretet elvesztésétől.
Tudjuk elfogadni, hogy nekünk mondanak nemet, anélkül, hogy kétségbeesetten visszavonulnánk

Határkijelölést segítő lépések és kérdések

Válaszold meg magadnak, és készíts leltárt arról, hogy Te mit szeretsz csinálni, neked mi jelenti a kikapcsolódást?
Gondold át, mikor foglalkoztál legutóbb a hobbiddal?
Férjeddel, társaddal mikor volt legutóbb közös programotok?
Tudsz nemet mondani?
Mi az, amire nincs időd pedig nagyon szeretnéd?
Milyen dilemmák merülnek fel benned?

SM

IMG 0584

Nagy örömmel értesültünk arról, hogy Szikora Réka Anyós suliról szóló cikke felkerült a Nemzedékekért díj jelöltjei köze.

http://mediaacsaladert.hu/nemzedekekert-dij-jeloltek/

 

A cikk itt olvasható.

Gratulálunk  Réka és köszönjük az interjút.

Köszönjük Orbán Domonkosnak a fotókat.

 


Ha tetszett, ossza meg ismerőseivel!
Kövessen minket!